Tanársztrájkkal kezdődött a múlt év, s így lesz az idén is. A kormány a pedagógusok teljesítménymérésétől, a tanárok a kormány hozzáállásának változásától remélik a javulást. Utóbbinak halvány jelei sincsenek. Közben a magyar diákok negyede funkcionális analfabéta.
Salát Gergely Kína-szakértő szerint a keleti nyitás politikájába becsúszott egy kommunikációs félreértés, de ha a debreceni akkumulátorgyár tényleg megvalósul, az nagy dobás lesz – írja az e heti HVG.
Míg a fülkeforradalom utáni nyolc év a konjunktúra időszaka volt, 2018, és pláne 2020 óta megjelent a válság a kormány szótárában is – hiába azonban a kríziskirályként elkönyvelt miniszterelnök, az Orbán-rezsim fél évtizede hibát hibára halmoz, uniós ügyektől a háborúig, koronavírustól az inflációig. De miért nincs semminek következménye, amikor a rendszer mindenkinek megnehezíti az életét, a bajba jutott csoportok pedig utcára is mennek a sérelmeikkel? Folyamatábrán mutatjuk a NER „kríziskörét” és elmagyarázzuk, miért követ minden válságot újabb válság, a kormány mégsem bukik meg.
Heinz-Christian Strache ügyében a bécsi tartományi törvényszék megállapította, hogy nem áll rendelkezésre elég olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a korrupciós vádakat.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek a következő öt szóból kellett ihletet merítenie: rémkép, szemfényvesztő, műhiba, közröhej, puffer.
A Deutsche Welle által megkérdezett Krekó Péter szerint a miniszterelnök túl keveset tesz és azt is túl későn, hogy rendezze viszályát az Unióval. Csaba Iván közgazdász szerint az orbáni modell válságáról beszélhetünk.
Hosszú beszédet tartott Orbán Viktor zárt körben tavaly év végén, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A beszéd lényegét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze írásában a Mandineren.
A magyarok nem szeretik, ha valaki kívülről beleavatkozik az ügyeikbe – a RIA orosz állami hírügynökség szerint ez az egyik fő oka annak, hogy az Orbán-kormány inkább Moszkva, mintsem Brüsszel felé fordul. A diszkrét zsidózásba torkolló cikk szerint a másik ok az, hogy a „nemzeti-konzervatív, antikommunista és keresztény” Orbánnak könnyebb közös hangot találnia Moszkvával, mint a LMBTQ- és egyéb liberális agendát toló EU-val. Az is kiderült, hogy 1956 az egykori nácik szélsőjobboldali lázadása volt.
Viszont Olaf Scholz fizetése mellett még ő is elbújhat.
A felek között most egyfajta meg nem támadási egyezmény van érvényben. Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy összeomoljon az egyik tagállam gazdasága, így valamennyit fizetni fog.
Havasi Bertalan szerint a miniszterelnök, ha magánprogramja van, mindent saját zsebből fizet.
A hírességek körében meglehetősen felkapott La Bussolában olyan sztárok is megfordultak már, mint az AS Roma korábbi világbajnok focistája, Francesco Totti, vagy a juventusos Antonio Conte.
Miközben Orbán Viktor hitet tett Donald Trump és Vlagyimir Putyin mellett, az Európai Bizottság saját jogkörébe vonta a teljes kohéziós alap magyarországi kifizetését. A kisbetűs részről szóló alku mit sem ér, Orbán vagy enged a politikájából, vagy játszhatja saját pénzén Brüsszel rémét.
A miniszterelnök az olasztudását is megvillantotta.
